Szokatlan coming out

Daniel Auteuil és Gérard Depardieu főszereplésével, Addig jár a korsó a kútra címmel filmváltozatban már láthatta a közönség azt a Francis Veber írta és rendezte történetet, amelynek most a magyar színpadi változatát Legyen férfi, Monsieur Pignon! címmel a Thália Színház vígjátékműhelye hozta el a Nagyerdei Szabadtéri Színpadra.

Daniel Auteuil és Gérard Depardieu főszereplésével, Addig jár a korsó a kútra címmel filmváltozatban már láthatta a közönség azt a Francis Veber írta és rendezte történetet, amelynek most a magyar színpadi változatát Legyen férfi, Monsieur Pignon! címmel a Thália Színház vígjátékműhelye hozta el 2019. június közepén két este erejéig a debreceni Nagyerdei Szabadtéri Színpadra.

A darab véleményem szerint elsősorban az önismeretről szól, illetve arról, hogy ennek híján mi mindenre vehető rá egy ember, hogy „mentse az irháját”, azaz, hogy épp a szakadék felé tartó életét még épp a szakadék szélén meg tudja állítani. Ez a szituáció jellemző a főhősre, arra a Mosieur Pignon-ra is, akit nemcsak, hogy a felesége, Christine „dobott” már két éve, s nemcsak, hogy az azóta kamasszá cseperedett fia se nagyon akar vele szóba állni, hanem akit létszámleépítés ürügyén még az a cég is készül elbocsájtani, ahol könyvelőként dolgozik. Ez a meglehetősen észrevehetetlen és jellegtelen alak, akinek „tutyimutyiságát” az egyébként valójában nagyon is karakteres színművész, Pindroch Csaba itt a visszafogott gesztusaival és a halk szavúságával kiválóan érzékeltet, nemcsak, hogy „benne van tehát a slamasztikában”, hanem az ilyenkor egyébként szokásos döntésképtelenség és kilátástalanság-érzet épp a talpraesettsége hiányában még inkább eluralkodik rajta. Az ilyesfajta bizonytalan személyiségeket – s a darab története ettől oly életszerű – ilyenkor szokták megtalálni azok a „jóakarók”, akik megmondják a „tutit”, azt, hogy merre is kéne haladnia az illetőnek tovább annak érdekében, hogy élete jelenleg kisiklott vonatát visszaállítsa a kellő vágányra.

A Paczolay Béla rendezte Francis Veber-darabban a szomszéd, Belone (Szervét Tibor) személyében meg is érkezik ez a tanácsadó barát, aki „remek” ötlettel áll elő: Pignon tüntesse fel magát a cégvezetője előtt, egy fotoshoppolt kép segítségével melegnek, hiszen attól a cégtől, amelynek a fő profilja az óvszergyártás, egy ilyen nemi identitással rendelkező ember kirúgása, idézem: „mégse venné jól ki magát…”
Belone ötlete nemcsak, hogy beválik, s Pignon továbbra is maradhat a cég kötelékében, hanem a vállalat összes dolgozója számára új élethelyzetet teremt, hiszen a „homoszexuális” munkatárshoz innentől kezdve valahogy mindenkinek viszonyulnia kell… Paczolay Béla rendezésében igazából a történetnek ettől a pillanatától kezdve indulnak el és indulnak be azok a helyzetkomikumok, amelyek mentén, a „meleg” Pignon-nal párbeszédet folytatva, együtt ebédelve, kávézva és dolgozva a kollégák jelleme is komikus színben tűnik fel, s őróluk is egytől egyig lehull az a bizonyos lepel… A helyzet- és jellemkomikumok e rendezésbéli remek találkozásának köszönhetően pedig az is kiderül, hogy nemcsak Pignon van híján a kellő önismeretnek, de mindenki más, őt körülvevő embernek is lenne mit ezen a téren fejlődnie. Az egyetlen kivétel a szomszéd, Belone, akiről Szervét Tibor a szintén visszafogott, mégis igen kifejező és hatásos játékának köszönhetően megtudjuk: őt húsz éve épp azért távolították el akkori munkahelyéről, amiért most Pignon-t visszavették, ám ez az alak nemcsak annak mintapéldája, hogy hogyan kell „méltósággal viselni” a másságot, hanem annak is, hogy hogyan nem szabad ezt másra, teszem azt a szomszéd férfira ráerőltetni, ha az nem akarja…

Belone-on kívül azonban az összes többi szereplő bizarr helyzet adta bizonytalansága, majd pedig a valós, eddig takargatott énjének a felszínre törése – s nyilván ettől is oly népszerű ez a történet s ez a Thália Színház feldolgozta verzió – szintén tipikus, az életből jól ismert jellemeket és szituációkat tár elénk. Szabó Győző például kiválóan alakítja azt a Santinit, aki a rejtett homoszexuális ember tipikus esete: amikor „felsőbb vezetői utasításra” kénytelen közelebb kerülni a „meleg” munkatársához, kezdi felfedezni magában az addig mélyre el- és lefojott, s macsó vonásokkal túlkompenzált homoszexuális vonásait. S Szabó Győző képes arra, hogy humorral, ugyanakkor a dolog fájdalmas oldalát is érzékeltető „kínlódásával” megmutassa, hogy vajon mi zajlik le egy, magát „csajozógépnek” gondoló, nem mellesleg családos férfiban, amikor rájön a másságára. Vagy ott a csinos munkatársnő, Mabelle, aki – szintén tipikus módon – az addig „szürke kockának” látott Pignon megmentőjének képzeli magát, s kezdetben úgy tesz, mint aki lelki szinten akarja megérteni a kollégáját, utána azonban küldetésének érzi, hogy célját női bájai „bedobásával” is elérje – amely a karaktert játszó Gubás Gabinak csöppet sem esik a nehezére. Ez a nő ugyanis szexuális „lerohanással” kívánja a maga számára is igazolni, hogy Pignon valójában nagyon is férfi, csak épp „trükközik picit”. De ott a szinte minden munkahelyen szintén megtalálható, ártó, rossz szándékú kolléga, ez esetben kolléganő is, Ariane (Tóth Eszter), aki az ármánykodásával, a különféle pletykáknak felülve, s mindezt persze nem kis homofóbiával leöntve még tovább ront Pignon amúgy is fura és korántsem egyszerű helyzetén. A „minden lében kanál” Guillaume (Vida Péter) pedig – ismét csak a való életből ismerős figuraként – ebben a kialakult káoszban „kiváló érzékkel” mindig arra az oldalra áll, ahonnan nagyobb biztonságot és esetleg megbecsültséget, elismertséget remélhet.

Azaz ebben a pörgősnek korántsem mondható, de dramaturgiailag kiválóan felépített, a jelenetek egymásra épülése szintjén jól megszerkesztett produkcióban a végén mindenkiről kiderül, hogy ki is valójában. Még arról a Pignon-ról is, akinek a megpróbáltatásai ellenére a történet finisében mégis lehetősége nyílik arra, hogy megmutassa: tud igazán és igazi férfi lenni, sőt, tud izgalmas, s korántsem „szürke kocka”, „se hús, se hal” személyiség is lenni. Ugyanaz tehát, mint az elején, mégis más…

Az alkotók

ÍrtaFrancis Veber
FordítottaHamvai Kornél
PignonPindroch Csaba
BeloneSzervét Tibor
SantiniSzabó Győző
MabelleGubás Gabi
GuillaumeVida Péter
KopelNagy Viktor
ArianeTóth Eszter
DíszlettervezőKhell Csörsz
JelmeztervezőBenedek Mari
ZeneszerzőFurák Péter
RendezőasszisztensMagócs Niki
RendezőPaczolay Béla

Gyürky Katalin

A képeket C. Kiss Ilona készítette.

További híreink

kritika

A Nagyerdei Szabadtéri Színpad 21. évadának nyitó előadása

Részletek
kritika

Igazság, hazugság, házasság A Házassági leckék középhaladóknak 2. című előadásról   Akár láttuk az első részét, akár nem, a Centrál Színház (újabb) házassági leckéi bárkinek ―a Főnix Rendezvényszervező Kft. jóvoltából...

Részletek
videó

A debreceni Nagyerdő egy igazán különleges hely. Nappal a tó körüli sétányok és játszóterek nyüzsgésétől hangos, de estére teljesen új szerepbe bújik.

Részletek